Mennyit ér 16 ezer forint?
(A poén a végén van, én nyihogtam rajta)
Nincs szó nagy összegről, és (eddig) orbitális késlekedésről sem, csak bazi nagy mellényről. 2010. május 6-án megkeresett egy ismerősöm, hogy korrektúrázzak egy angol anyagot, mert ő új a szakmában és nem biztos, hogy meg tudja csinálni. 20 oldalas ppt, szellős, prinyó szöveg, két órás határidővel, tizenhatezer forintért, átnéztem a szöveget, ami persze a várt módon tele is volt röhejes helyesírási és stilisztikai hibákkal, meg elgépelésekkel; kb. félórás munka, egyefene, hülyének is megéri.
Negyven perc múlva már a másik oldalnál - ami a WE Group - volt a cucc. Az accountos hölggyel beszéltem a számlázás / kifizetés ügyes-bajos dolgairól, mondtam, hogy külföldön élek, jövő héten leszek Budapesten egy kis időt, hogy végleg összepakoljam az ottani lakásom, kicsit para lesz időben megoldani, de majd beugrok a számlával a pénzért, ha nekik úgy jobb, úgy volt jobb, nem a banki átutalás. Megegyeztünk, hogy jövő hét oké, de ők még házon belül egyeztetnek a pontos időpontról. Visszaírtam, hogy szuper, bármikor vállalok beugrós melókat, kismértékű jófejkedés, akkor jövő héten várom az időpontot. Az persze nem jött, 12-én írtam a csaj után, aki persze az egysoros mailjeiben azzal intézte a dolgot, hogy “elnézést de nagyon szétvan”, a “főnökével kell egyeztetnie”, stb., majd eltűnt.
Május 25-én írtam legközelebb, hogy légyszi írja meg, hogy legalább a számlát mikor vigyem be, pár napom van hátra, nyakamban a lakás, egy tonnányi intéznivaló és egy kétségbeesett macska, legyen szíves erre tekintettel lenni, vagy intézzük el bankon keresztül, sokkal jobb is lenne. Válasz: elnézést, nem voltam bent, de egyeztetek. Jóvanbazmeg, egyeztessél, csak hamar. 31-én még mindig vártam a választ, aztán végül telefonon keresztül nagy nehezen sikerült elintézni, hogy június harmadikán bevihessem azt a kurva papírcafatot, már a banki átutalásra vonatkozólag, amire ugyebár nyolc munkanapon belül, mint azt tudjuk.
Július 11-én a számlámon még mindig nem volt semmi mozgás, írtam egy levelet, hogy tökjó lenne már elintézni, mindannyiunknak van jobb dolga ennél. Jött a válasz, hogy oké, következő kedden utalás. Csütörtökön válaszoltam, hogy heló, csütörtök van. Válasz nincs, csöndes sunyulás.
Ma, június 22-én elfogyott a türelmem, és kevésbé kedvesen csörögtem rá account kisasszonyra, hogy másfél hónapja 40 perc alatt leadtam beugrósként egy kétórás határidejű munkát, amit minősíthetetlen katyvaszból sikerült olvasható és embereknek bemutatható dologgá varázsolni, és borzasztó amatőr dolognak tartom nemhogy a késlekedést, hanem a lapítást, és nem hiszem el, hogy tizenhatezerért kell telefonálgatnom külföldországból. Account kisasszony sértődötten azt mondta, hogy nem kapott ímélt (én meg kaptam olvasási értesítőt, haha), holnap ő(!) átutalja az összeget, és lehet normális hangon is beszélni, és ők bizony igen jó összeget fizetnek.
Kedves We Group Central Europian Division (sic!), negyven percért cserébe másfél hónapos (vagy több is lesz, fene tudja) késlekedésért, zsebpénznek jó, de önmagában röhejes összegért majd akkor fogok normálisan beszélni, ha házon belül is lesz valaki, aki a cégnévben a European szót normálisan le tudja írni.
